2001-ben James találkozott egy Fletch nevezetű emberrel(aki egy manager)aki azt mondta, hogy tud Jamesnek segíteni megállnia a helyét a világban mint dalszövegíró.Fletch ellátogatott egy amerikai managerhez, egy bizonyos Richard Rashmanhez, aki megígérte, hogy ha tud segít neki...egy nap találtak valakit, aki tökéletesen tudna Jamessel dolgozni.James nagyon örült, és beszélni akart a sráccal(Mattel)felhívta, és megbeszélték, hogy találkoznak Jamesék házában és megpróbálnak együtt dalszövegeket írni.

Amikor Matt megérkezett Jamei.James ajtót nyitott, krémszínű kordgatya volt rajta, Mambo feliratú felső, és egy olyan sapka amiben úgy nézett ki mint valami szörfös...Nem kellet sok idő, hogy rájöjjenek, hogy ők már ismerik egymást, egyszer már találkoztak egy meghallgatáson...

James teljesen be volt sózva, hogy dalszövegeket írhat, és hogy most több esély van arra, hogy az emberik megismerik őket, mint eddig. Jamesnek alig volt 2000 fontja, hogy megvegye a szükséges felszereléseket, amivel berendezett egy kis stúdiószerűséget a zongorája mellett, a szülei ebédlőjében...

James elkezdett dalszövegeket irogatni, egyelőre még Matt nélkül,így született többek között a "Psycho Girl", aminek a kezdetek kezdetén még az volt a címe, hogy "Living Without Your Love"

Aztán később elkezdtek együtt is számokat írni.Annyira természetes volt ez számukra, hogy már észre se vették, hogy dolgoznak.Első közös számuk a "Sleeping With The Light On" volt, és amikor ezt megírták elkezdtek olyan dalokat írni, mint amilyenek írására felkérték őket...vicces, pörgős, őrült számokat fülbemászó refrénnel...az első ilyen számuk lett a "What I Go To School For".

James ilyenkor még kollégiumba járt, és rosszul érezte magát, hogy nem dolgozhat Mattel, hanem helyette egy kollégiumban csücsül, pedig ez életük legnagyobb esélye, ilyen mázlijuk talán többet nem lesz.

James szülei nem igazán örültek, de nem tudtak mit tenni...kiíratták Jamest a kollégiumból, és persze támogatták mindenben, mert tudták talán most valóra válhat Jamie régi álma.

Teltek a napok, hetek, és a srácok rájöttek, hogy szükségük még valakire a csapatban. Az elején rengetegen vették őket körül és segítettek nekik, hogy minden a legjobban menjen, de szépen lassan teljesen egyedül maradtak, mert mindenki inkább a saját dolgával törődött...egyre sürgetőbbé vált, hogy találjanak egy harmadik tagot.

Kiraktak egy hirdetést egy helyen, ahol minden héten más-más kezdő együttes lép fel, és feladtak számtalan hirdetést magazinokban...a magazinos hirdetésekre aránylag sokan jelentkeztek, de csak olyanok akiknek nem voltak hangszereik, vagy azt se tudták mi a zene.

Meghallgatásokat rendeztek azon a helyen ahová a srácok kirakták a hirdetést.

Charlie úgy tévedt be a meghallgatásra, hogy egyik nap épp azt nézte meg, hogy a héten melyik együttes játszik, és meglátta a hírdetést, pedig talán ez volt a legkisebb, legjelentéktelenebb hírdetés az összes közül...

Charlie rengeteg helyen járt már, rengeteg meghallgatáson vett részt, de hallotta, hogy Jameséknek már van managerük, és tudta, hogy ez sokkal nagyobb lehetőség mint amit valaha is kapott, esetleg kapni fog.

Amikor Chaz megérkezett kapott egy sorszámot, leült és várt, hogy sorra kerüljön.A meghallgatáson profi emberek voltak, akiknek van nevük a zenei életben, és nem kegyelmeztek senkinek...az egész hasonlított az első Pop Idol-ra(ami olyan mint a mi Megasztárunk volt), és akárki aki ott ült lehetett volna a következő Will Young, vagy Gareth Gates.

Az elején Matték azt hitték, hogy Chaz Hollandiából jött, és úgy derült fény az igazságra, hogy rájöttek, hogy Chaz egy szót se tud hollandul.

Amikor az egész meghallgatásnak vége lett, Matt elküldött mindenkit, és ők már tudták ki a megfelelő ember...

2001. október 30-án James felhívta otthon Charliet, miközben épp Mattel tökéletesítették a  számaikat...

Megbeszélték,hogy találkoznak egy hotelben...

Amikor Chaz megérkezett James lerohant venni egy egyszerhasználatos fényképezőgépet, hogy megörökítse az első találkozást.A fényképeket végül a WC-ben csinálták meg, mert úgy gondolták, hogy ott a legjobbak a fényviszonyok.=D

Januárban találkoztak újra, mivel a Karácsonyt a családjukkal, otthon töltötték. Aztán elkezdtek ezerrel a munkával foglalkozni...rengeteg időt töltöttek a studióban, hogy felvegyék a számaikat, és miután kész volt a bemutatkozó kazettájuk elmentek kiadót keresni...

Matt így beszélt erről az időszakról:"nagyon hosszú, idegörlő időszak volt, tele találkozásokkal, meghallgatásokkal, egyik helyről rohantunk a másikra. Sokszor voltunk nagyon közel a célhoz, és sokszor utasítottak minket végül vissza...de ez mindig így van, amig észre nem vesz valaki-ha egyáltalán észrevesz valaki"

A nagy cégek managerei többször is összeültek a Busted managereivel és arról tárgyaltak, hogy vajon ki adhatna nekik lehetőséget a bizonyításra, ki adná esetleg ki az első CD-jüket...

Jártak a Sonynál, a BMG-nél és a Universalnál is.A srácok nagyon kimerültek, ezért Fletch egy ideig hanyagolta a kiadó ügyet, de egyszer csak azzal állított be a fiúkhoz:

"srácok...megvan...a Universal"

2002. március 5-én meg is kötötték a szerződést a Universallal...